Szakáli Anna tizennyolcadik kötete – Búzaszem a malomkő alatt – családi történet, amely elmeséli, milyen politikai hatások, eszmei áramlatok zavarták meg az emberek nyugodt életét a XIX. századtól a XXI. század első két évtizedéig. Hogyan maradhatott fenn egy család az évszázadok zivataraiban, honnan indult, hova és meddig jutott el „a búzaszemek forgatagában”. A sors malomkövének ijesztő, félelmetes vagy megújulást hozó forgásában több ember, barát és rokon sorsát is megismerhetjük. Izgalmas, szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató olvasmányként mutat rá a könyv tartalma arra a tényre, vagyonunkat nem vihetjük magunkkal, ha utunk végére érünk, mégis egész életünk meghatározója annak léte vagy nem léte. Az emberi jellem képes felülírni a „szerzés mindenáron” törvényét, és előtérbe helyezi az élet minőségét meghatározó szeretet, tisztelet és erkölcs fontosságát. Ezekről az emberi vonásokról ad nekünk példát a Bánát, a Kétli és a Csekő család története, amely egy malomnak és gazdáinak lehetséges, ugyanakkor valós sorsát tárja elénk. A kötet kiadási ideje: 2025-03-09 Szakáli Anna
Macuó Basó japán költő nyomdokain járva, őt példaképemnek tekintve írtam meg haiku verseimet, saját illusztrációkkal.
Egy manócska megbarátkozik egy kisfiúval, akit okos dolgokra tanít. Nagyon szórakoztató történetek, amelyek hasznosak a kisgyerekek számára. Bodrogi Éva művésztanár illusztrációival.
Versek kicsiknek, amelyekhez 3 kislány rajzolt nagyon kedves képeket. A verses mese a pillangók titkáról és egyéb természet szeretetére intő versek a szép meglátására, a helyes magatartásra nevel a madarakkal, csigákkal és más élőlényekkel kapcsolatban.
Egy kisfiú igaz története van beépítve ebbe a mesébe, aki megijed egy váratlan találkozás során. Ez a könyv feloldotta benne ezt a feszültséget, hogy hogyan, azt bárki megtudhatja a könyvből. A könyvhöz bátorság könyvjelző is tartozik, amelyet anya és apa tölthet ki. Veit Judit rajzaival.
A címben szereplő halacska, olyan a Balatonban, mint a tengerek szardellája. Apró és sok van belőle. Ebben a kötetben balatoni versek éneklik meg Közép-Európa egyik legnagyobb tavának a dicséretét. (Bodrogi Éva illusztrációival)
Kedves Anna, most jutottam hozzá, hogy Elfutott életek c. prózai munkáját elolvassam. … … élvezetes írásai gyakran kalendáriumos hangulatot idéznek. Kétségbevonhatatlan értékük, hogy egyértelműen a jó szolgálatába állított témákat vonultatnak fel, emberséges végkifejlettel ébresztve vagy erősítve a humánumot, a szolidaritást olvasóikban. Például az Utoljára meghatóan szép, nemes. Úgy gondolom, ez a novelláskötet esztétikai színvonalát tekintve is a legegységesebb mondanivalójú műve. Örülök, hogy olvashattam. Gratulálok és további sikeres alkotómunkát kívánok Önnek! Szívélyes köszöntéssel: László (Zsirai László a Magyar Érdemkereszttel kitüntetett író, szerkesztő) Rákóczi Zoltán grafikáival.
Válogatás szerelmes verseimből. Bodrogi Éva művésztanár illusztrációival.
Verseskötetem az élet sokoldalú versekbe foglalása. Sajátos látásmóddal és képalkotásokkal. Tálos Ágota festőművész illusztrációival.
Egy balatoni meseregény Illongóról a tó tündéréről, aki nem megy el az Üveghegyen túlra, Tündér Ilona országába, hanem itt marad az emberekkel a Balatonnál és vigyáz rájuk, segíti őket. Hogyan és mi módom történik vele mindez, megtudható a regényből, amelynek képeit iskolás gyerekek rajzolták meg.
Verses kötetem szelíd, szép versei képet adnak az emberek napi gondjairól, párkapcsolatáról, történelmünk egyes szereplőiről, Hoyos Nóra illusztrációival.
A Hold jelentős szerepet játszik az emberiség, a földi világ életében. Ő a nő, aki mindig a Nap után jár, de utol nem érheti. Csodálatos anyaságról szóló versekkel (is), Jónás László illusztrációival.
Második verseskötetem két év újabb termése. Gosztola János festményeivel.
Első kötetem teljesen szabad szellemben írt verseimmel, a kicsik és kezdők felszabadult, korlátok viselése nélküli ösztönében született meg, miután hazaköltöztünk szülőhelyemre. Ettől az évtől (2003) már rendszeresen tettem közzé alkotásaimat. Unokatestvérem Szakáli János grafikáival. Megtiszteltetés volt számomra a Napút főszerkesztőjének ajánlása: Ajánlás Tisztafényű lélekkel nyújtja át nekünk Szakáli Anna kiválóan megszerkesztett első verseskötetét. Olvasásakor öt témakör, öt különböző hangulatában mártózhatunk meg, hiszen a kötet öt fejezete, mintha öt önálló könyvként tárná elénk a költő énjét. Az első részben megismerjük, mikre épít, mikből táplálkozik, legbensőbb, legtitkosabb gondolataiba nyerhetünk bepillantást. A második fejezet a családé, a szerelemé. A harmadik a hit, az erkölcs birodalma. A kötet negyedik fejezetében természetverseiben gyönyörködhetünk, míg az utolsó versfüzér az első fejezet gondolataira rímelve keretként zárja az egész kötetet. Nagy szeretettel és tisztelettel ajánlom Szakáli Anna verseit a Kedves Olvasónak. A költemények lényegre törőek, néhol filozófikusak, meditatívak. Költői eszközökkel csiszolt sorai között számos helyen rejtett el többletmondandót, és szinte érezzük, amint kíváncsian lesi, vajon megtaláljuk-e? Társadalombíráló verseiben őszintén és bátran mondja ki néha igen kemény gondolatait is. Sorai néhol elvontak, de mégis racionálisak, magasívűek. Érzelmi versei költőien tiszták, szívbemarkolóan igazak. A művek között mindenki megtalálhatja a lelkivilágához, szívéhez legközelebb álló verseket. Biztos vagyok benne, hogy a versek olvasása közben a kötet szerzőjét mindenki a szívébe zárja majd. Lajtai Gábor költő, szerkesztő
Szakáli Anna tizennyolcadik kötete – Búzaszem a malomkő alatt – családi történet, amely elmeséli, milyen politikai hatások, eszmei áramlatok zavarták meg az emberek nyugodt életét a XIX. századtól a XXI. század első két évtizedéig. A címlap festmény a szerző alkotása.
Az 1900-as években játszódó történet, egy kislány életéről szól, akit 6 éves korában eladnak egy cirkusznak.
Világra jövünk. Tovafutó években sorsunk álmodjuk. (Sani Sakai 56. haiku) Csodálatos haikuk, a szerző saját illusztrálásában, Sani Sakai néven.
minden est búcsú, minden reggel új élet, míg a Nap ragyog (Sani Sakai 20. haiku) Saját illusztrációkkal.
Kedves kis Olvasóim! A könyvben minden meséhez találtok egy-egy képet. Vannak közöttük színesek, vannak fekete-fehér kifesthető, színezhető képek. Hogy milyennek képzelitek el a szereplőket, és milyen színű ruhákba öltöztetitek őket, azt rátok bízom. Könyvetek szépsége a kezetekben van. Színezzétek ki úgy, ha majd sok év múlva előveszitek, örömmel emlékezzetek vissza gyermekéveitekre, a tanulságos mesékre. Szeretettel írtam, szeretettel ajánlom Pergőforgó manó meséit! Szakáli Anna
Kedves Olvasó! Ablakok című, tizenkettedik kötetemet tartja a kezében. Ez a könyv is, mint az előző novellás kötetem, az Elfutott életek, élvezetes történetekkel szórakoztatja az olvasni vágyókat. A felvonultatott írások némelyike önéletrajzi ihletésű, a többiek a környezetemben hallott, látott, néha mulattató, máskor szomorú életeseményt, hangulatot idéznek. Mindenképpen szerettem volna elérni, hogy ezek az írások egyértelműen a jó, a megértés és a tanulságos esetből levonható következtetések szolgálatába álljanak. Nagyon sok jó ember él a Földön, de nem mindenki tudja teljesíteni küldetését. Vannak, akik elbuknak, és nem hasznára, hanem kárára vannak az emberiségnek. Írásaimmal az emberséges végkifejlet valós lehetőségét bemutatva, felébresztve az igazság, a megértés és az együttérzés állapotát, talán hozzá tudok tenni valamit a saját magam és mások életéhez is. Az Ablakok kötet nyelvi, esztétikai színvonala az alkalmazott képekkel, a megfogalmazott mondanivalókkal, a valóban szépirodalmi nyelvezettel szolgáljon kedves Olvasóimnak az örömére. Ha valamelyik szereplő ismerősnek tűnne, és valaki úgy érzi vagy gondolja, hogy életében ismerte a szóban forgó személyt, az csupán a véletlen műve … lehet. Szakáli Anna
Szótündérek című gyerekeknek, gyermekekről szóló verseskötetem, kiadott könyveim sorában a kilencedik. A ti képzeletvilágotok színes és izgalmas világ, amit rajzaitokkal is közvetítetek. Fogadjátok szeretettel a három kislány rajzaival díszített könyvet. Akinek elolvassák, vagy aki elolvassa, megtudhatja, hogy a bocinak mégis van füle és farka, a kis csigának nem törjük össze a házát, ha nem dugja ki a szarvacskáját, ami nem is a szarva, hanem a szeme. Azt is megtudhatjátok, hogy a pillangók, lepkék megszületéséhez szükség van a hernyókra, kertjeinkben a madarakra, amelyek nem csak hasznosak, de énekükkel is gyönyörködtetnek bennünket. Szeretettel: Szakáli Anna
A bátorságot a helyzet megértése, az elszánt elhatározás és a biztos cél táplálja. Ebben a mesében a gyerekek segíteni szeretnének új barátaiknak, ezért elhatározzák és vállalják, hogy erős akarattal és bátorsággal megoldják a feladatot. Patrik és Iza a cél elérése után büszkén azonosulnak bátor tettükkel. Szeretettel ajánljuk neked ezt a mesét. Szakáli Anna Veit Judit Író szerkesztő-illusztrátor
Ajánlás Szakáli Anna Balaton-verseihez Úgy adj magadból, ne hiányozz a Napból, de fénye legyél! Vajon mi, vagy ki lehet az a "szélhajtó küsz" ? Miért szeretjük a Balatont, európa egyik nagyobb kiterjedésű édes vízű tavát? Szakáli Anna /Szani
Szani-Art egyedi festményei megrendelhetők elfogadható áron+postaköltség vagy személyes átvétel. (számlaadás van) +36 20 994 9201
Festmény címe: Élet Festő neve: Szakáli Anna/Szani Elérhetősége: szakalianna8@gmail.com Távhívó: +36 20 9949 201 Készült: 2025.04.25. Anyag: olaj-festőlap Méret cm: 40x30 cm Eladási ár: 35 000 Ft
Alkotó: Szakáli Anna Szani Készült: 2025.03.29 Anyaga: olaj-festőlap Méret: 70x25 cm Ár: 40 000 Ft
Alkotó: Szakáli Anna Szani Készült: 2025.04.02 Anyaga: olaj-festőlap Méret: 70x25 cm Ár: 40 000 Ft
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, vászon, olaj Méret: 40x50 cm Ár: 45 000 Ft
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, farost, olaj Méret: 40x50 cm Ár: 40 000 Ft
Akvarell 21*27 cm
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, vászon, olaj Méret: 40x50 cm Ár: 40 000 Ft
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, vászon, olaj Méret: 50x50 cm Ár: 50 000 Ft
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, vászon, olaj Méret: 40x30 cm Ár: 25 000 Ft Magántulajdon 2025.
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, vászon, olaj Méret: 50x50 cm Ár: 45 000 Ft Ecsetre fel! festőverseny Siófok 2024
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, vászon, olaj Méret: 50x40 cm Ár: 35 000 Ft
Alkotó: Szakáli Anna Anyaga: keretezett, vászon, olaj Méret: 50x50 cm Ár: 50 000 Ft
Festmény címe: Hibiszkusz II. Festő neve: Szakáli Anna/Szani Elérhetősége: szakalianna8@gmail.com Távhívó: +36 20 9949 201 Készült: 2024. Anyag: akril_vászon Méret cm: 40x30 cm Eladási ár: 35 000 Ft
Sejtjeim hamutelt kohók. Talpamig zsibbadó idegszál, mázsás kősúly. Dermedt félelem, hamis csillagok, ködudvarba burkolt Hold, vigyorog kínjaim keservén. Az, aki lopott fénnyel ragyog, rideg szájjal súgja, itt vagyok. Nem mehetek utánad, még élek. Elraboltak porból lett, porrá váló örökige-mondatok. Hívlak, kereslek, és tudom, az örök fényben rád találok. Mégis. Hangod, szemed ékköve, utolsó imád síromig elkísér. S ha nem érkezik felelet: ” Maradj velem, Uram, mert beesteledett!”
Tomboló Napisten haragszik, Gaia sebzett arcán hómezők, hóhegyek olvadó könnye. Erdők halnak, vizek mocska fáj. Dühében rázkódik, jajdul a táj: hamuban elporló, árvíz mosta völgy, égő liget, lezúduló hegy... Elsikló hang nem fogan, önző lét nem engedi süket füleken át, mintha pusztulás, végzet el nem érne, elhallgatott tény e világ halála, eltitkolt vég. Repülők ezre falja az ózont. Böffentő boci hibás mindenért. Vonuló bölény járta millió éve a prérit, ma vízért sír ajka, üres forrás meder betemetve. Tengernyi szemét, úszó műanyag sziget, bálnák halála. És árad, és ég, és csúszó, olvadó gleccser fürdeti a sárrá felázott, süllyedő földet, Gaia arcát özönvíz mossa. Követ pattint, íjat készít, lesz új ősember, barlanglakó, kinek majd kutatjuk életét tudós hittel. Nap-koszorúnk végpontja összeért. Kezdődik újabb harmincezer év, minden elölről, és hallhatjuk, hogyan másztunk le a fáról – fura –, öt ujjunk hogyan emelt emberré. A krokodil is öt ujjú… és? Évezrednyi idő alatt „okos” dolgok, megszületnek a műanyag hegyek. Hát ezért haragszik Napisten! Erdők pusztulása, vizek mocska fáj, és megrázkódik, jajdul a táj. Gleccserek olvadt vize zúdul alá, a kikötő-hegy, Ararát lerázza szennybe fúlt, mocskos sarát. Gaia sebzett arcán ezért a könny. 2024.
Félelemragacs fojt. Szép ígéret, angyalpalást-folt. Gonosz álca – elrejtett arca – hataloméhes marionettbáb. Népet írt, küldi vudubáb, ő jó fiú, rombol, amit lát. Menekülők ajkán átok e név, sírokban mésszel locsolt csont. Tűzfészkű párán, ködön túl temető fájdalom ront, Káin- és Ábel-korok, gyűlöl az ostoba ember. Kontinenseket zúzó fegyver, sivító hang öl emberi csodát, milliókat másodperc alatt. Mondva csinált áldemokraták roncstestből építenek várat, míg demagóg győzködők, eszement hőbörgők jönnek, s az élet cserepesre aszott rög. Jöhet az angyalpalást, betakar a mindent feledtető föld. 2025-05-02
kezed melege fáradt testemen lépted üteme dobban fülemben zokog dübörög egyre zakatol engem marasztal hallom távolról szíved hidege testem riasztja nincs itt dobbanás kolomp koppanás futnék utánad megöl a bánat bennem forróság suttog halk szavad lüktet dübörög soha nem apad követ esztelen vágyad csalóka miért nem maradsz velem éjszaka
Szakáli Anna: Gyógyító kövek Gyógyító kövek hasadt szirtjein elbódult mélaság, elbódult csend. Rezgő hullámok, rendeződő sejt, bükk homályában kusza gyökérág, reménnyel botladozó lelkek. Apró kápolnában anya és gyermek, gyertyák szórt rendjében különös jel. Korhadó padok, korhadó fa, táltosdalban elrévülő bevésett ima. Vajon melyik igaz? Ki mond valót? Ki mond anekdotát? Szellem emelkedik-e rejtőzve susogó lombok fölé? Vagy csak az elme hasít éket babona és hit közé? Kuporgó kő szürke halmazán halott szirtek döngetik koponyám, sajog a lélek… de nem felelnek… Árván állok, hit nélkül. Hit nélkül? Visszalépek, s letépett vadvirágom kétkedés nélkül — átsuhanva évszázadokon – a szoborba formázott gyermek és anyja elé rakom. 2020. július
Erekben a piros vér izmaink alatt dübög. Vágyainkban szenvedély kiégett, fénytelen üszög. Napkeltében lebzselő, érzem, a gonosz árad, csontig rágja a szenvedőt, alázata csupa látszat. Bizalmunk mind elveszett; védtelenre dobott szemfedő Ó, a lárvalét borzalom! Mentjük e, ami menthető? Hazug beszéd összetör, megvetésük fájlalom, álnokságuk meggyötör, nincs irgalom, nincs irgalom! És mi adjuk önmagunk, és "teknő" lett e drága föld, észre sem vesszük, fogyunk, halálunk is álarcot ölt. 2023. szeptember 1. Horpács
Sziklás partokat mos az óceán. Gördülő hullám széthasadt hegyet fehérre koptatott kavicsként vet ki, s homokká szelídítve őriz, ölel csillogó kvarcszemet. Görgeti oda-vissza, oda-vissza mossa a partot; épít, lebont, mint fájdalmat a múltidő, s a darabokra tört emlékszilánk táplál háborgó bánat-óceánt. Malmában sziklányi fájdalom, összezúzott, lélekkínzó tűkristály: mint az elmúlt szerelmek, egy változatos kőhalom. 2022. február
Sokáig tartotta magát, hosszan köszöntött ránk a fagyos tél. Nehezen mozdul a tavasz, pilláit emelve, lassan ébred álmából a langy tavaszi szél. Egy hóvirág bújt elő a védett erdei lankán, mint aki titkolja helyét, alig látszik az avarban, félve emelgeti ékes fejét. Közelebb hajolva látom, gyűrött még fehér ruhája, mint pillangó szárnya, mikor elhagyja báb-rejtekét. – Nem tépem le gyenge virágod, töved nem sérti kezem, innen ki nem szakítlak, élj és virulj ezen a helyen. Még nem jön a tavasz, még zord a hideg szél, nem félsz, te kis virág, hogy a fagy visszatér? S ha úgy lesz is, hírnök vagy te, hófehér kicsi virágom, első az elsők között, aki reményteljes tavaszt köszönt. 2000. február
Csillan a jég, s mint kristálymenedék alatt, téli álmot alszik a patak. De jönnek tavaszi fények, telet űző kis csibészek, a kristálypalotát törik, zúzzák, előcsalogatva a patak hangját, és az ég kékje üzen a csobogó víznek, – még látjuk egymást – felelnek vissza a hangok, s boldogan ölelgetve a partot, a ledér szellő után futnak berzenkedő, virgonc hullámok. 1987
Egy-egy puha, fehér dunna takarja most sírotok. Örök álom vagy valóság, mit odalent álmodtok? Ki álmodik valóságot? Ki éli a más világot? Álom az, amit én élek? Valóság a másik élet? Vagy az örök álmodásban ti álmodtok engem újra? Csend van. Sírotok takarja egy-egy puha, fehér dunna. 2000.
Féltőn vigyáz rám ölelő két karod, bújok oltalmadba, ha te is akarod. Úgy növök hozzád, mint fatörzshöz ága, ághoz a levele, szépséges virága. Ketten az időben, lélekpalotában, őrizzük szerelmünk veretes ládában. 1991.
Templomból jövet – lélek palotája – tárul előttem téli éj csodája. Ragyog a vén hold, kék-ezüst lámpa, ablakok üvegén sok csoda ábra vetíti fényét, vágja a hóra, és éjjeli egyet kongat az óra. Ki megszülettél, földi világba leereszkedtél, eljöttél hozzám, Hold ragyogása világít neked, mennyből az angyal – itt vagyok veled – éjjel és nappal, őrizlek áldott szent feladattal, mint csillagok ott fenn a Holdat, hogy jöjjön az ige; merjen az ember hozzád hasonulni, bátran rólad, neked énekelni, óvni világát, megbecsülni létét, elfogadni Isten élő igéjét, meglátni mindazt, amit neki adtál, örök kárhozatból ím kiszabadítottál, és velem vagy most is, csillagfényes éjen, mikor ragyog a Hold, a kék-ezüst lámpa, ablakok üvegén a sok csoda ábra vetíti fényét, vágja a hóra, és éjjeli egyet kongat az óra. 2003
Mint hegyeket átszelő fáradt vándor, ki megpihen az út porától lepett arccal, úgy érkeztem haza tisztára mosni, az emlékezetet, befedni az egyenetlen gödrös utat, mit goromba, durva szavak vájtak a lélek mezején. 2002.
Harmincöt éve nélküled – nyolcadik szoba–, rejtelek. Hozzád kulcslyukon lesek át, szobádba be nem léphetek. Ajtó kulcsa kezemben, álmodom: meg nem élhetem, könnyeim tudod, s hogy vagyok, elrekesztett pillanatok, hazug vágyak birodalma, – égő seb sötét magányom –, nem vagy sehol, nem te csókolsz, sorsom függ egy pókfonálon. 2003.
Majd akkor lesz nekem igaz ez az ünnep, ha a kályha melegénél egymásra fonhatjuk kezünket, ha te gyújtasz gyertyát az én fenyőm alatt, ha szívünkben melegszik minden megélt pillanat, ha ezt az éjszakát majd együtt éljük át, és eszembe juttatsz egy régmúlt éjszakát. - Kint ezüstben csillog a Hold, tudjuk, drága vendégünk volt -, mikor szeretet járja át a díszbe öltözött házat, ez lesz az igazi, ünnepi alázat. 2003.
Hallgat, szunnyad a föld, hó takar utcát és házat, fehéren fénylik lenn a völgy, dér díszít minden faágat. Hókristály pillegve száll, megpihen bokrok tövén, ágak hajlatán hű lakáj, palástot terít fák ölén. Ünnepi csendes fehér, alszik a föld, mély az álom, álmodja, hogy semmi sem szebb a tavasznál a világon. 1999.
adventben a csend békét hozó imádság velük szállok ég magasába fények magányába hol felizzanak távoli csillagok és nekünk üzennek semmi nem fontosabb József, Mária Jézus, angyalok míg ünnepnek bókol a nyugalom adventi koszorút fonok benne kezdet és vég mit elhoznak a korok 2024. december
Ébredő hóvirág dugja levélujját, rügyező ágakon cinke bókicál. Lépés alatt száraz ág roppan, ösvény végén térbe futnak a fák. Kiserdő szélén padok, asztalok, régi oltárkő, befutja lassan a virág. Ismerős kép, ismerős érzés, öröm lendül ereimbe. Mint gyermek futok a hajlaton, hímes tojást gurítunk győzni, ibolyacsokor hintáz hajamból kibontott szalagon. Fejemben víg gondolat, fák nedvében keringő erő, virág virít, ihlet dalol, jó kedvében van a Teremtő. Üdvözöllek élet, földben és Földön! Üdvözöllek tavasz, ifjú hajadon! Élni akarás zöld palástja terül, völgy és halom ünnepre öltözik, – bolondos tavaszi szeszély – fészekbe madár költözik. 2014. április
Hókristályok hullnak egyre hófehéren, hófehérbe. Ezüstszínű holdfény ragyog, fagyos szélben jégtáj vacog. Fenyő alá gyűlnek népek, koszorúban gyertyák ülnek. Ünnep támad a szívekben, osztozzunk a szeretetben! Áldott legyen ez az ünnep, Uram, hozd el új jövőnket! 2009. december
Titokzatos erő vinnyog, hataloméhes profit zabál. Én jobbra, te balra húzod az igát, okosan szólni kár, a szavakat felezik, ünnepi csend nem leledzik, hazugság szór átkot rád, hirtelen robban fel a világ. Csonka beszédek egymás ellen, csak egyszer tenne igazságot személyesen a Nagy Szellem! 2015. január
Mintha körbejárna, koszorúformába, senki meg ne sejtse, szíve hova rejtve, titkok lábnyomába, homály hajlatába, itt suhan a réten dombok hátán lépve, tarka lepkét űzve, zöld tájakon futva, ünneplőruhája sziromselymű szélben kering, száll utána. Szilvameggy illata szerteszét a légben, mátyásmadár rikolt, ágon bimbó serken. Már csak te hiányzol ebből a zsongásból, arcod éle leskel felhőkép tornyából. Benned is önmagam keresem, kedvesem, de csak a tavasz jön, s elmúlik nélkülem. 2015. április
A budapesti Krúdy-kör ötödik éve látogatott el hozzánk. Októberi közös irodalmi estünk, már hagyományosnak tekinthető. Az est koronája volt Dévai Alex grafikus kiállítása, mely meghatározó élményt adott a látogatóknak.
A DunapArt szerkesztője, Varjú Zoltán meghívásában vettem részt az irodalmi délutánon, ahol neves magyar alkotók előadásait hallgattuk meg. A paksi televizió rövid interjút készített a résztvevőkkel, velem is. Köszönöm Zoltán meghívását. Kiadott köteteim egy-egy példányát átadtuk a paksi könyvtár kedves Olvasói részére.
Magányos nyárfa kötetem dedikálása a könyvhéten.
Nagy megtiszteltés számomra a Városvezetők által odaítélt cím. Tehetségemhez és adottságomhoz mérten igyekszem továbbra is e szerint élni, cselekedni közösségünkért.